Az IEC 61643-01:2024-hez képest az IEC 61643-11:2025 változat a következő jelentős műszaki változtatásokat tartalmazza:
Bevezetés az IEC 61643-11:2025-be
Az IEC 61643-11:2025 az IEC 61643-01:2024 szabványon alapul, és speciális tesztelemekkel egészíti ki a váltakozó áramú rendszereket. Ezek a tesztek olyan SPD-kre vannak beállítva, amelyek lineáris feszültség-áram karakterisztikájú forrásokból táplált váltakozó áramú tápáramkörökhöz kapcsolódnak. Különös figyelmet kell fordítani, ha az SPD-t más típusú áramforrásokhoz vagy eltérő frekvenciájú forrásokhoz kell csatlakoztatni.
G. melléklet: Vizsgálati eljárások rövidzárlatvédelmi és túlfeszültség-védelmi funkciót kombináló SPD-ekhez (nem szétválasztható)
A G. mellékletben leírt SPD két sorba kapcsolt részből áll: az egyik egy kompozit egység, amely mind a túlfeszültség-védelmi funkciót, mind a rövidzárlatvédelmi funkciót integrálja (ez az összetett egység egy darab, és nem választható el fizikailag a tesztelés vagy a minta-előkészítés során), a másik pedig egy túlfeszültség-védelmi komponens (SPC), amely jellemzően feszültségkorlátozó vagy feszültségkapcsoló alkatrészeket tartalmaz. A kombinált védelmi funkciókkal rendelkező SPD-k speciális rövidzárlati és túlterhelési teszteket igényelnektesztek, amelyek mindegyike speciális vizsgálati minták elkészítését teszi szükségessé.
1. Rövidzárlati teszt
* Három “A típusú” és három “B típusú” mintát kell készíteni. Minden mintát külön-külön tesztelnek. Akár váltóáram, akár egyenáramú tápegység használható, attól függően, hogy melyik segíti elő a stabil tesztáram áramlását a mintán keresztül. Az áram amplitúdója 1A és 20A között van, a gyártó nyilatkozata szerint. A forrásfeszültség nyitott áramköri körülmények között nem lehet kisebb 1200 V-nál, és elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy stabil áramot tartson fenn a mintán.
* Túlterhelési tesztet hajtanak végre az “A típusú” mintákon. A vizsgálati feszültséget a mintára helyezik, és a tesztáramkör ellenállását úgy állítják be, hogy elérjék a szükséges áramerősséget, amíg a minta meghibásodik (vagy rövidzárlat vagy szakadás). A teszt időtartamát rögzítik. Ezt az eljárást megismételjük a másik két “A típusú” mintánál, és a három közül a leghosszabb időtartamot használjuk viszonyítási alapként a “B típusú” minták vizsgálati időtartamának meghatározásához. A “B típusú” mintákmajd ugyanazt az eljárást követve tesztelik, de a teszt időtartama az “A típusú” minták leghosszabb időtartamára van beállítva, plusz 0,5 másodperc.
* A vizsgálat után a B típusú mintáknak továbbra is biztosítaniuk kell a rövidzárlat elleni védelmi funkciót, az alábbiak szerint ellenőrizve:
* Az impulzusfeszültség amplitúdóját a magassághoz korrigálni kell. Az 1,2/50 μs-os impulzushullám alkalmazása során nem történhet kisülés vagy meghibásodás.
2. Túlterhelési teszt
* Az SPD átfogó teljesítményének ellenőrzése érdekében, tekintettel arra, hogy az élettartama során vezetett impulzusáramok hátrányosan befolyásolhatják rövidzárlatvédelmi képességét, további előkondicionálási teszt (működési teszt) szükséges a rövidzárlati vizsgálat előtt minden előkészített mintánál.
* Hat “A típusú” és hat “B típusú” minta készül. Az “A” típusú mintáknál a túlfeszültség- és rövidzárlatvédelmet kombináló részt megfelelő réztömb helyettesíti, miközben a belső csatlakozások, keresztmetszetek, a környező anyagok (pl. gyanta) és a csomagolás változatlanok maradnak. A “B típusú” mintáknál a kombinált védelmi funkcióval sorba kapcsolt túlfeszültség-védelmi komponenst (SPC) megfelelő réztömb helyettesíti, megtartva az egyéb fizikai szempontokat.
* Az előkészített “A típusú” és “B típusú” mintákat sorba kell kötni az előkondicionálási teszthez (üzemi üzemi teszt).
* Használja az előkondicionált B típusú mintákat a rövidzárlati vizsgálathoz: három mintán esik át az igényelt névleges zárlati áramteszt (Isccr); a másik három alacsony zárlati áram vizsgálaton esik át, ahol a tesztáramot a következőképpen számítják ki: Imin/ÉNmin + 0,05 ×(ISCCR − Énmin )/ÉNmin + 0,1 ×(ISCCR − Énmin ). Minden mintát egy áramértéken tesztelnek.
* Mivel a B típusú minták kombinált védelemmel rendelkeznek, a rövidzárlati áram nem feltétlenül folyik át rajtuk az Utest alkalmazásakor; ezért a besorolás szerint impulzusárammal vagy kombinált hullámmal indítsa el a rövidzárlati áramot: T1 és T2 osztályú minták esetén 3 kA, 8/20 μs áramot alkalmaznak, amelynek amplitúdója egyenlő Iimp vagy In (amelyik kisebb); a T3 osztályú mintákhoz 6 kV-os kombinációs hullámot vagy Uoc-t (amelyik alacsonyabb) alkalmaznak. Ha a zárlati áram nem lehetezekkel a szintekkel kiváltva az amplitúdó Iimp, In vagy Uoc értékig növelhető.
* A teszt után a rövidzárlati kritériumok teljesítése mellett a következő további követelmény is érvényes: a szakaszoló működése után 1,2/50ps impulzust kell alkalmazni és ellenőrizni:
3. Dedikált túlterhelési teszt
* Ez a teszt nem igényel speciális minta-előkészítést, de a minta minden egyes védelmi módján el kell végezni. A különböző védelmi módok Uc értéke alapján az adott üzemmódra előkondicionáló feszültséget kapcsolunk, a következőképpen osztályozva:
*Ha Uc ≤ 180V:
*Ha 180 V < Uc ≤ 440 V, az előkondicionáló feszültség 1200 V.
*Ha Uc > 440 V, az előkondicionáló feszültség 3-szor Uc.
* Az előkondicionáló feszültséget 5 másodpercig alkalmazzuk, ezalatt a mintán átmenő várható rövidzárlati áram 1A és 20A között van, a gyártó nyilatkozata szerint. Az előkondicionáló feszültség után 5 percig az Utest feszültséget kapcsoljuk, vagy ha a mintában lévő belső vagy külső szakaszoló működik az előkondicionálás során, akkor az Utest legalább 0,5 másodpercig a szakaszoló működése után. Az Utest alkalmazása során a várható rövidzárlati árama mintán keresztül 100A, 500A, 1000A vagy ISCCR értékre van állítva, a tényleges feltételek alapján kiválasztva (nem feltétlenül kell minden értéket minden mintánál tesztelni).
* Ha az első mintasorozat összes mérése (100A-es tesztbeállítás) megfelel a következő kritériumoknak, előfordulhat, hogy nincs szükség további vizsgálatra nagyobb áramerősség mellett:
* A teszt utáni megfelelési/sikertelenségi kritériumok attól függően változnak, hogy a minta megszakadt-e.
4. Egyszerűsített vizsgálati eljárás soros csatlakozású védelmi módokhoz
Ez az egyszerűsített eljárás alkalmazható olyan mintákra, mint a 3P+NPE vagy 1P+NPE, amelyek többféle védelmi móddal rendelkezhetnek (például L-N, N-PE, L-PE, L-L). Mivel az L-PE védelmi mód lényegében az L-N és N-PE védelmi módok soros kombinációja, mindhárom mód külön-külön, szabványos követelmények szerinti tesztelése az L-PE mód redundáns teszteléséhez vezethet. Ezért a szabvány egyszerűsített vizsgálati eljárást ír elő a sorba kapcsolt védelmi módokhoz (pl. L-PE).
Egy sorba kapcsolt védelmi mód (pl. L-PE) csak akkor tesztelhető az egyszerűsített eljárással, ha megfelel az összes alábbi feltételnek: