Leírás / Absztrakt:
Ez a nemzetközi szabvány a távközlési és jelzőhálózatok túlfeszültség elleni védelmére szolgáló eszközökre vonatkozik a villámlás vagy egyéb tranziens túlfeszültségek közvetett és közvetlen hatásai ellen.
A specifikációk arra szolgálnak, hogy a távközlési és jelzőhálózatok védelmére használt kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi berendezések megfeleljenek a szükséges követelményeknek. Ebből a célból az alacsony feszültségű túlfeszültség-védelmi eszközök két alapvető áramkörét veszik figyelembe: a kizárólag feszültséghatároló komponenssel rendelkezőket, valamint azokat, amelyekben feszültség- és áramkorlátozó komponens található egy házban.
A kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi berendezésekre vonatkozó követelmények az azonosításra és a termékdokumentációra, a kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi berendezések jelölésére, valamint az elektromos, mechanikai és környezetvédelmi követelményekre vonatkoznak.
Az elektromos követelmények arra szolgálnak, hogy a kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi berendezés feszültség- és áramkorlátozó funkciói, valamint jelátviteli képességei teljesítsék céljukat.
A feszültségkorlátozás tekintetében a maximális folyamatos üzemi feszültségre, a szigetelési ellenállásra, az impulzusbefolyásolás alatti feszültségkorlátozásra, az impulzus-visszaállításra, az AC tartósságra, a feszültségkorlátozó funkció impulzustartósságára, a túlfeszített hibákra és a holttér-teszt többfokozatú SPD-re vonatkozó követelmények biztosítottak.
Az áramkorlátozást illetően a névleges áramra, a soros ellenállásra, a válaszidőre, az áram-visszaállítási időre, a maximális leválasztási feszültségre, az áramkorlátozó funkció AC tartósságára és az áramkorlátozó funkció impulzustartósságára vonatkozó követelmények biztosítottak.
Ezen túlmenően egy üzemi terhelési teszt is elő van írva. Az átviteli képességek tekintetében a kapacitás, a beillesztési és visszatérési veszteség, a hosszanti egyensúly, a bithiba arány és a közeli áthallási veszteség követelményei biztosítottak.
A mechanikai követelmények arra szolgálnak, hogy a kisfeszültségű túlfeszültség-védő berendezés megfelelő mechanikai szilárdságot mutasson a berendezésnek, ne sérüljön szilárd tárgyak, víz vagy tűz behatolása miatt, és kellően tűzálló legyen. Ezen túlmenően meghatározzák a közvetlen érintés elleni védelemre vonatkozó követelményeket.
A környezetvédelmi követelmények arra szolgálnak, hogy a kisfeszültségű túlfeszültség-védő berendezést a környezeti feltételek (hőmérséklet, páratartalom) ne károsítsák. Annak ellenőrzésére, hogy a kisfeszültségű túlfeszültség-védő berendezés megfelel-e a követelményeknek, a szabvány megfelelő vizsgálati módszereket ír elő.
A szabvány előző változatához képest egy sor egyedi specifikációt módosítottak és kiegészítettek, beleértve a vizsgálati hőmérséklet és a környezeti páratartalom meghatározott tartományait.
Ezen túlmenően a szabványszöveg megfelelő szakaszaiban szerepel, hogy a váltakozó árammal működő váltakozó áramú kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi eszközöket, az egyenárammal működő kisfeszültségű egyenáramú túlfeszültség-védelmi eszközöket és az egyenárammal működő AC/DC kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi eszközöket tesztelni kell.
Ezen túlmenően két melléklettel egészült ki a feszültségvédelmi szint mérésének alapvető konfigurációival és a távközlési rendszerek ellenállásával kapcsolatos információkkal.